stagnói püspökség, stoni püspökség, Diltuntum, Stager, Stagnensis, Stagni, Stagnum, Ston, Zakulm: dalmáciai püspökség. - A Kurzola szg-éig nyúló Gabbionceno (Peljesac)-fszg. Neretvai-öblének zugában települt Stagnót 877: említik először mint Spalato suffr. ppségét. A bizánci időkben ort. ppség, az adriai Tengermelléken kívül Zahumljét, a Neretva bal partján fekvő ter-et foglalta magába. A 12. sz. elején Donát pp. a Nemanják erőszakoskodása miatt elmenekült az egyhm-ből. A boszniai patarénok elől János pp. (1300-12) Kurzolára helyezte át székhelyét. A raguzai érs. kérésére VIII. Bonifác 1300 u. megalapította a →kurzolai püspökséget, melyet összevont a ~gel. 1541: pol. céloktól vezérelve, a Raguzai Közt. kérésére III. Pál p. a ~et leválasztotta a kurzolaitól. 1541-1802: ismét saját pp-ei voltak, 1802-28: helynökök igazgatták. XII. Leó p. 1828. VI. 30: a Locum Beati Petri bullájával a ~et megszüntette s Raguzához csatolta. - Püspökei Gamsnál: 1044: Gabriel, 1143: Simeon, 1180-86: Donatus, 1285: Petrus, 1291: Joannes Crossius OP, 1314: Joannes, 1330: Gaddus, 1342: Marinus. - 1541: Thomas Cervinus OP, 1551: Petrus de Gozzo OP, 1564: Bonifacius de Stephanis, 1584: Basilius Gradi OSB, 1585: Chrysostomus Araneus OSB, 1606: Joannes Georgi, 1609: Michael Resti, 1615: Ambrosius Gozze OP, 1632: Ludovicus Lavagna OP, 1635: Paulus de Gratiis, 1653: Carolus de Freddis OP, 1664: Petrus de Luccaris, 1680: Hyacinthus Passati OP, 1681: Augustinus Flavius Macedonich OFM, 1683: Joannes Natali OP, Carolus Olantes OP, 1693: Hyacinthus Tuartkovich OFM, 1694: Alfonsus Ghetaldi OSB, 1703: Vincentius Lupi OFM, 1710: Franciscus Volanti, 1741: Angelus Volanti OP, 1745: Hyacinthus Milkovich OP, 1752: Petrus Budmani, 1772: Franciscus Sorga OFM, 1800: Antonin Dolci OP. - Címét viselte 1624: Fastroyer Henrik, 1712: Márki Mátyás, 1725: Peltz János, 1880: Majer István. 88

Gams 1873:421. (s.v. Stagnenses) - Eubel I-III. - Margalits 1900:758; 1902:847. - LBE:513. - AP 1990:575.